লুপা করোর ৩৭০০ রোমগী লম্বীগী প্রোজেকশিং শঙ্গাখ্রে অমসুং উরেপ-উয়ুং তমখ্রে
তিরুথুরাইপোন্দি-অগাস্থিয়ামপালিগী মরক্তা কিলোমিতর ৩৭ গেজ ওন্থোকপা শঙ্গাখ্রে
তাম্বারাম অমসুং শেঙ্গোত্তাই মরক্তা এক্সপ্রেস সর্বিস অমসুং তিরুথুরাইপোন্দি-অগাস্থিয়ামপালিগী দেমু সর্বিস লমথাখি
“তামিল নাদু পুৱারি অমসুং অহল-লমনশিংনা থম্বীরম্বা পুক্কৈ-লনগৈগী মফমনি, লোন অমসুং সাহিত্যগী লমনি”
“হান্নদি, ইনফ্রাস্ত্রকচর প্রোজেকশিং অসি মতম চানা লোইশিন্দবগা মান্নৈ অদুবু হৌজিক মসি মতম চানা লোইশিল্লে”
“খজনা থিরবশিংগী লুপা খুদিংমক মরম চানা শীজিন্নগদবনি হায়বা সরকারদা ফাওরি”
“ঐখোয়না ইনফ্রাস্ত্রকচর শেমগৎপদা মীওইবগী কান্নবা খল্লি। মসি মাইপাকপা, মীওইবগী খুদোংচাগদবা অমসুং মঙলানশিং থবক ওইনা পাংথোকপগা মরী লৈনৈ”
“তামিল নাদুগী চাউখৎ-থৌরাংদা সরকারনা মরুওইনা লৌরি”
“চেন্নাই ইন্তরনেসনেল এয়রপোর্তকী অনৌবা ইন্তেগ্রেতেদ তর্মিনেল বিল্দিংগী নমুনাদা ফজরবা তামিল কলচরগী মমি তারে”
“তামিল নাদু অসি ভারত চাউখৎপগী ইঞ্জিনশিংগী মনুংদা অমনি”

ভারত মাতা কি জয়

ভারত মাতা কি জয়

ভারত মাতা কি জয়

খুরুমজরি তামিল নাদু!

তামিল নাদুগী রাজ্যপাল শ্রী আর এন রবি, তামিল নাদুগী চীফ মিনিস্তর শ্রী এম কে স্তেলিন, কেন্দ্র সরকারগী ঐগী মরুপশিং, শ্রী অশ্বিনি বৈষ্ণো জি, শ্রী জ্যোতিরাদিত্য সিন্দিয়া জি অমসুং তামিল নাদুগী ইচিন-ইনাওশিং অমসুং ইচল-ইচেশিং, ময়াম পুম্নমক ঐনা তরাম্না ওকচরি।

 

মরুপশিং,

তামিল নাদুদা লাকপা অসি মতম পুম্নমক্তা য়াম্না নুংঙাই। রাজ্য অসি পুৱারি অমসুং অহল-লমনশিংনা থম্বীরম্বা পুক্কৈ-লনগৈগী মফমনি। রাজ্য অসি লোন অমসুং সাহিত্যগী লমনি। রাজ্য অসি মরৈবাক নুংশিবা অমসুং লৈবাক্কী খনবগী মফম অমসুনি। ঐখোয়গী শক্নাইরবা নিংতম লান্মী অয়াম্বা তামিল নাদুদগীনি।

 

মরুপশিং,

কুহ্মৈগী মতম অমদা ঐ অদোমগী নাক্তা লাকপনি হায়বা ঐ খঙই। নুমিৎ খরনিগী মতুংদা, তামিল নাদুগী অনৌবা চহি হৌবগী কুহ্মৈ পাংথোক্লগনি। মসি অনৌবা থৌনা, থাজবা, অনিংবশিং অমসুং অনৌবা থবক হৌবগী মতমনি। অনৌবা ইনফ্রাস্ত্রকচরশিংনা ঙসিদগী মীয়ামগী থবক তৌবা হৌরগনি অমসুং খরনা শেমগৎ-শাগৎপা হৌবা উরগনি। রেলৱেজ, লম্বী-থোঙ অমসুং এয়রৱেজগা মরী লৈনবা অনৌবা প্রোজেকশিং অসিনা অনৌবা চহি হৌবগী হরাওবা হেনগৎহল্লগনি।

মরুপশিং,

হৌখিবা চহি খর অসিদা, ইনফ্রাস্ত্রকচরগী লমদা ভারত্তা অওনবা অমা উবা ফংলে। মসি য়াংনা অমসুং পাক-চাউনবা পায়খৎপনি। পাক-চাউনা পায়খৎপগী মতাংদা য়েংবা মতমদা, চহি অসিগী অঙনবা শরুক্তা পাংথোকখিবা কেন্দ্রগী বজেত অদোম্না য়েংবা য়াগনি। চহি অসিগী বজেত্তা ইনফ্রাস্ত্রকচর শেমগৎনবা লুপা করোর লাখ ১০ খাক্তুনা থম্লে।মসি ২০১৪গী বজেত্তগী শরুক ৫ হেনগৎলবনি। রেল ইনফ্রাস্ত্রকচরগী ওইনসু রেকোর্দ ওইনা শেনফম থাক্তুনা থম্লে।  

মরুপশিং,

খোঙজেল য়াংবগী মতাংদা খন্নবা মতমদা, অশেংবা ৱাফম খরনা ঐখোয়দা অচুম্বা উহনবা ঙমগনি। ২০১৪ মমাঙগা চাংদম্নবদা, চহি অমদা নেসনেল হায়ৱেশিং শেমগৎপা শরুক অনিদা হেনগৎলে। ২০১৪গী মমাঙদা চহি অমদা রেল লাইনশিং মৈ ফংহনবা রুত কিলোমিতর ৬০০ ওইখি। ঙসিদি চহি অমদা রুত কিলোমিতর ৪০০০দা হেনগৎলে। ২০১৪ ফাওবদা চহি অমদা এয়রপোর্ত ৭৪ শেমগৎখি। ২০১৪দগী ঐখোয়না মসি ১৫০দা হেনগৎলে। তামিল নাদুদা ললোন-ইতিক্কী য়াম্না মরুওইবা শাংলবা সমুদ্রা মপান অমা লৈরি। ২০১৪ মমাঙগী মতমগা চাংদম্নবদা ঐখোয়গী হিথাংফমশিং থবক তৌবা ঙম্বা হেনগৎহন্নবা শেমগৎপা শরুক অনি হেনগৎলে।

 

খোঙজেল য়াংবা অমসুং পাক-চাউবা অসি ফিজিকেল ইনফ্রাস্ত্রকচর খক্তদা উবা নত্তনা সোসিএল অমসুং দিজিতেল ইনফ্রাস্ত্রকচরদসু উরে। ২০১৪গী মমাঙদা লৈবাক অসিদা মেদিকেল কলেজ ৩৮০ লৈরমখি। ঙসিদি ঐখোয়গী কলেজ ৬৬০ লৈরে। হৌখিবা চহি ৯দা ঐখোয়গী লৈবাক অসিদা এ.আই.আই.এম.এস মশিং শরুক অহুম হেনগৎলে। ঐখোয় দিজিতেল ত্রান্সসেক্সনশিংদা মালেমগী মকোক্তা লৈরে। মালেমদা মোবাইল দেতা মমল খ্বাইদগী হোঙবা লৈবাকশিংগী মনুংদা ঐখোয় য়াওরে। ওপ্তিক ফাইবর কেবল কিলোমিতর লাখ ৬ হেন্না ফুমদুনা গ্রাম পঞ্চায়ত লাখ ২ হেন্না শম্লে। ঙসিদি ভারত্তা সহরশিংদা ইন্তরনেত শীজিন্নবা মীওই মশিংদগী খুঙ্গংশিংদা ইন্তরনেত শীজিন্নবা মীওইনা মশিং হেন্না লৈরে।

মরুপশিং,

করিনা হায়রিবা মাইপাকপশিং অসি পাংথোকপা ঙমহনবগে? পোৎশক অনি লৈরে -থবক শুবগী মওং অমসুং পান্দম। অহানবা অসি থবক শুবগী মওং অসিনি। হান্নদি, ইনফ্রাস্ত্রকচর প্রোজেকশিং হায়রগা মতম চানা লোইশিন্দবা অদুবু খঙনরম্মী। হৌজিক মসি মতম চানা লোইশিল্লে। থেংথবগী চৎনবীদগী মতম চানা লোইশিনবা অসি থবক শুবগী চৎনবীগী মহৈনি। অকক্নবা মতমগী মমাঙদা মাইপাক্না থবকশিং লোইশিন্নবা ঐখোয় থবক পাংথোক্লে।

ইনফ্রাস্ত্রকচরদা থম্লিবা ঐখোয়গী পান্দম অসি মমাঙগা চাংদম্নবদা খেন্নৈ।ইনফ্রাস্ত্রকচর হায়রগা কংক্রিৎ, চেক অমসুং বিলাতিমাতি ওইনা ঐখোয়না উদে। ঐখোয়না ইনফ্রাস্ত্রকচর অসি মীওইবগী মাইথোঙ অমগা লোয়ন্না উরি।মসি মাইপাকপা, মীওইবগী খুদোংচাগদবা অমসুং মঙলানশিং থবক ওইনা পাংথোকপগা মরী লৈনৈ।

ঙসিগী প্রোজেক খর খুদম ওইনা লৌখৎসি। রেলৱেগী প্রোজেকশিংগী মনুংদা অমনা বিরুধুনাগর অমসুং তেনকাসিগী লশিং থাবা লৌমীশিং অতোপ্পা কৈথেলশিংগা শম্নহল্লে। চেন্নাই অমসুং কোয়েম্বতুর মরক্কী বন্দে ভারত এক্সপ্রেসনা অপীকপা ললোন-ইতিক্কী থবকশিংগা কস্তমরশিংগা শম্নহল্লে। চেন্নাই এয়রপোর্তকী অনৌবা তর্মিনেল বিল্দিংনা তামিল নাদুগা মালেমগা শম্নহল্লে। মসি শেন থাদরক্তুনা মফম অসিগী নহারোলশিং অনৌবা খুদোংচাবা ফংলগনি। লম্বী অমদা, রেলৱে ত্রেক নত্ত্রগা মেত্রোদা, গারিশিং খক্তা য়াংনা থৌবা নত্তে। মীয়ামগী মঙলানশিং অমসুং ললোন-ইতিক্কী ৱাখল্লোনশু য়াংখৎলে। শেন-থুমগী ফিবম ফগৎলে। ইনফ্রাস্ত্রকচর প্রোজেক অমমম্না ইমুং করোর কয়াগী পুন্সি কয়া অওনবা পুরক্লে।

 

মরুপশিং,

তামিল নাদুগী চাউখৎ-থৌরাংদা সরকারনা মরুওইনা লৌরি। চহি অসিগী বজেত্তা খ্বাইদগী য়াম্বা ওইনা রেল ইনফ্রাস্ত্রকরগীদমক তামিল নাদুগী লুপা করোর ৬০০০ হেন্না খাক্তুনা থম্লে। ২০০৯-২০১৪ মনুংদা চহি খুদিংগী খাক্তুনা থম্বা শেনফম অসি লুপা করোর ৯০০গী মখানি। ২০০৪-২০১৪গী মনুংদা, রাজ্য অসিগী নেসনেল হায়ৱেগী অশাংবা চাউরাক্না কিলোমিতর ৮০০ রোম ওইখি, অদুবু ২০১৪ অমসুং ২০২৩গী মরক্তা কিলোমিতর ২০০০ রোমগী নেসনেল হায়ৱে হেনগৎলে। রাজ্য অসিগী নেসনেল হায়ৱেশিং শেমগৎনবা অমসুং শেমজিন্নবা ২০১৪-১৫দা লুপা করোর ১২০০ রোম চাদিং তৌখি, অদুগা ২০২২-২৩দা শরুক তরুক হেনগৎতুনা লুপা করোর ৮২০০ থাদখি।

হৌখিবা চহি খরদা তামিল নাদুদা মরুওইবা প্রোজেকশিং উরে। তামিল নাদুদা পায়খৎখিবা দিফেন্স ইন্দস্ত্রিএল কোরিদোরনা ভারতকী ঙাক-শেন মপাঙ্গল কনখৎহল্লগনি অমসুং লমদম অসিদা থবকসু ফংহল্লগনি। পি.এম মিত্রা মেগা তেক্সতাইল পার্কশিংগা মরী লৈন্না হন্দক লাউথোকখিবশিং অদুনা তামিল নাদুগী তেক্সতাইল সেক্তরসু কান্নবা ফংলগনি। হৌখিবা চহিদা ঐখোয়না বেঙ্গালুরু-চেন্নাই এক্সপ্রেসৱেগী উরেপ-উয়ুং তমখ্রে। চেন্নাই ময়াদা মল্তি-মোদাল লোজিসতিক্স পার্ক অমা শেমগৎলি।  ভারতমালা প্রোজেক্কী মখাদা মামাল্লাপুরমদগী কন্যাকুমারি ফাওবগী ইস্ত কোস্ত রোদ ফিবম ফগৎহল্লে। তামিল নাদু মখা তানা চাউখৎনবা অসিগুম্বা প্রোজেক কয়া লৈরি। ঙসি, প্রোজেক খর শঙ্গারে নত্ত্রগা উরেপ-উয়ুং তম্লে।

মরুপশিং,

ঙসি, মরুওইবা সহর অহুম চেন্নাই, মদুরাই অমসুং কোয়েম্বতুর শঙ্গারিবা নত্ত্রগা থবক হৌরিবা প্রোজেকশিং অসিনা হকথেংন্না কান্নবা পীরগনি।চেন্নাই ইন্তরনেসনেল এয়রপোর্ততা অনৌবা ইন্তেগ্রেতেদ তর্মিনেল বিল্দিং অমা শঙ্গারে।বিল্দিং অসিনা পেসেঞ্জর মশিং হেনগৎলকপগী দরকার ওইবশিং ফংহনবা ঙম্লগনি। চেন্নাই ইন্তরনেসনেল এয়রপোর্তকী অনৌবা ইন্তেগ্রেতেদ তর্মিনেল বিল্দিংগী নমুনাদা ফজরবা তামিল কলচরগী মমি তারে। অদোম ফজরবা ফোতো খর উরম্লগনি। য়ুম মথক, লৈমাই, শিল্লিংশিং নত্ত্রগা মুরেলশিংগী নমুনাদা, মখোয় অমমম্না তামিল নাদুগা মরী লৈনবা খর অদোম্না উবা ফংগনি। এয়রপোর্ততা নাৎকী চৎনবীশিং মশক তাকপগা লোয়ন্না, বিল্দিং অসি শাবদা মহৌশাগী অকোয়বগী ফিবম শোকহন্দবা পোৎলমশিং শীজিন্নরি। এল.ই.দি লাইত্তিং অমসুং সোলার ইনর্জিশু শীজিন্নরি।

মরুপশিং,

চেন্নাইগী অতোপ্পা বন্দে ভারত ত্রেন অমসু লৈদুনা, মসিনা কোয়েম্বতুরগা শম্নরে। চেন্নাইদা অহানবা ওইনা বন্দে ভারত ত্রেন লাকপদা, তামিল নাদুগী ঐগী নহা ওইরিবা মরুপশিংনা য়াম্না হরাওখিবা অদু ঐ নিংশিংলি। মতম অদুদা সোসিএল মেদিয়াদা বন্দে ভারত ত্রেনগী ভাইরেল চৎখিবা ভিদিও খর ঐ উখ্রে। ‘মেদ ইন ইন্দিয়া’গী চাউথোকচবা অসিগা শক্নাইরবা ভি ও চিদম্বরম পিল্লাইগী লমদম অসিগা চুনরে।

 

মরুপশিং,

তেক্সতাইল সেক্তর, এম.এস.এম.ইশিং নত্ত্রগা ইন্দস্ত্রিশিং ওইগেরা, কোয়েম্বতুর অসি ইন্দস্ত্রিগী পৱারহাওস অমা ওইরে। অনৌবা চৎথোক-চৎশিনগী খুদোংচাবা অসিনা সহর অসিগী মীয়াম থবক তৌবা হেনগৎহনগনি। হৌজিক, চেন্নাই অমসুং কোয়েম্বতুর অনিগী মরক্তা চৎথোক-চৎশিন তৌবদা শুপ্নগী পুং ৬ রোম চঙলগনি। বন্দে ভারত এক্সপ্রেস অসিনা ইন্দস্ত্রি অমসুং তেক্সতাইলগী হবশিং হায়বদি সালেম, ইরোদ অমসুং তিরুপুরদা কান্নবা পীরগনি।

মরুপশিং,

মদুরাই অসি তামিল নাদুগী কলচরগী কোনুংনি। মসি মালেমদা খ্বাইদগী লিরবা সহরশিংগী মনুংদা অমনি। ঙসি শঙ্গারিবা প্রোজেকশিং অসিনা অরিবা সহর অসিদা অনৌবা মতমগী ইনফ্রাস্ত্রকচর ফগৎহল্লগনি। মখোয়না মদুরাইদা হিংবদা লাইহল্লগনি অমসুং চৎথোক-চৎশিন নুংঙাইহল্লগনি। ঙসিগী প্রোজেকশিং অসিনা তামিল নাদুগী খা-নোংচুপদা লৈরিবা জিলাশিং অমসুং সমুদ্রা মপানগী শরুকশিংসু কান্নবা ফংলগনি।

মরুপশিং,

তামিল নাদু অসি ভারত চাউখৎপগী ইঞ্জিনশিংগী মনুংদা অমনি। ঙসি শঙ্গারিবা প্রোজেকশিং অসিনা তামিল নাদুগী মীয়ামগী অনিংবশিং থুংহনবদা অচৌবা ইনোৎ অমা পীরগনি। অফবা মখলগী ইনফ্রাস্ত্রকচরশিংনা মফম অসিদা থবক ফংহনবা মতমদা, শেন্থোক হেনগৎহনগনি অমসুং তামিল নাদু চাউখৎকনি। তামিল নাদু চাউখৎপা মতমদা, ভারত চাউখৎলি। অদোমগী নুংশিবা অদুগীদমক ময়াম পুম্নমক থাগৎচরি। খুরুমজরি!  

 

 

Explore More
প্রধান মন্ত্রীনা শ্রী রাম জন্মভুমি মন্দির দ্বাজরোহন উৎসবতা পীখিবা ৱারোলগী মৈতৈলোন্দা হন্দোকপা

Popular Speeches

প্রধান মন্ত্রীনা শ্রী রাম জন্মভুমি মন্দির দ্বাজরোহন উৎসবতা পীখিবা ৱারোলগী মৈতৈলোন্দা হন্দোকপা
MSMEs’ contribution to GDP rises, exports triple, and NPA levels drop

Media Coverage

MSMEs’ contribution to GDP rises, exports triple, and NPA levels drop
NM on the go

Nm on the go

Always be the first to hear from the PM. Get the App Now!
...
PM Modi addresses BJP karyakartas at felicitation of New Party President
January 20, 2026
Our presidents change, but our ideals do not. The leadership changes, but the direction remains the same: PM Modi at BJP HQ
Nitin Nabin ji has youthful energy and long experience of working in organisation, this will be useful for every party karyakarta, says PM Modi
PM Modi says the party will be in the hands of Nitin Nabin ji, who is part of the generation which has seen India transform, economically and technologically
BJP has focused on social justice and last-mile delivery of welfare schemes, ensuring benefits reach the poorest and most marginalised sections of society: PM
In Thiruvananthapuram, the capital of Kerala, the people snatched power from the Left after 45 years in the mayoral elections and placed their trust in BJP: PM

Prime Minister Narendra Modi today addressed party leaders and karyakartas during the felicitation ceremony of the newly elected BJP President, Nitin Nabin, at the party headquarters in New Delhi. Congratulating Nitin Nabin, the Prime Minister said, “The organisational election process reflects the BJP’s commitment to internal democracy, discipline and a karyakarta-centric culture. I congratulate karyakartas across the country for strengthening this democratic exercise.”

Highlighting the BJP’s leadership legacy, Prime Minister Modi said, “From Dr. Syama Prasad Mookerjee to Atal Bihari Vajpayee, L.K. Advani, Murli Manohar Joshi and other senior leaders, the BJP has grown through experience, service and organisational strength. Three consecutive BJP-NDA governments at the Centre reflect this rich tradition.”

Speaking on the leadership of Nitin Nabin, the PM remarked, “Organisational expansion and karyakarta development are the BJP’s core priorities.” He emphasised that the party follows a worker-first philosophy, adding that Nitin Nabin’s simplicity, organisational experience and youthful energy would further strengthen the party as India enters a crucial phase on the path to a Viksit Bharat.

Referring to the BJP’s ideological foundation, Prime Minister Modi said, “As the Jan Sangh completes 75 years, the BJP stands today as the world’s largest political party. Leadership may change, but the party’s ideals, direction and commitment to the nation remain constant.”

On public trust and electoral growth, the Prime Minister observed that over the past 11 years, the BJP has consistently expanded its footprint across states and institutions. He noted that the party has gained the confidence of citizens from Panchayats to Parliament, reflecting sustained public faith in its governance model. He said, “Over the past 11 years, the BJP has formed governments for the first time on its own in Haryana, Assam, Tripura and Odisha. In West Bengal and Telangana, the BJP has emerged as a strong and influential voice of the people.”

“Over the past one-and-a-half to two years, public trust in the BJP has strengthened further. Whether in Assembly elections or local body polls, the BJP’s strike rate has been unprecedented. During this period, Assembly elections were held in six states, of which the BJP-NDA won four,” he added.

Describing the BJP’s evolution into a party of governance, he said the party today represents stability, good governance and sensitivity. He highlighted that the BJP has focused on social justice and last-mile delivery of welfare schemes, ensuring benefits reach the poorest and most marginalised sections of society.

“Today, the BJP is also a party of governance. After independence, the country has seen different models of governance - the Congress's dynastic politics model, the Left's model, the regional parties' model, the era of unstable governments... but today the country is witnessing the BJP's model of stability, good governance, and development,” he said.

PM Modi asserted, “The people of the country are committed to building a Developed India by 2047. That is why the reform journey we began over the past 11 years has now become a Reform Express. We must accelerate the pace of reforms at the state and city levels wherever BJP-NDA governments are in power.”

Addressing national challenges, Prime Minister Modi said, “Decisive actions on Article 370, Triple Talaq and internal security show our resolve to put national interest first.” He added that combating challenges like infiltration, urban naxalism and dynastic politics remained a priority.

Concluding his address, the Prime Minister said, “The true strength of the BJP lies in its karyakartas, especially at the booth level. Connecting with every citizen, ensuring last-mile delivery of welfare schemes and working collectively for a Viksit Bharat remain our shared responsibility.”