“সর্বপল্লী রাধাকৃষ্ণননা এজুকেসনগী লমদা তৌরম্বা থবকশিংনা ঐখোয় পুম্নমক্তা ইথিল পীরি”
“ওজা অমা ওইরম্বা হৌজিক-হৌজিক্না ভারতকী রাস্ত্রপতি ওইরিবা অসিনা ইকাই খুম্নবা উৎপা অসিনা য়াম্না হেন্না মরু ওই”
“ওজা অমগী মথৌদাং অসি মীওই অমদা মঙাল পীবনি অমসুং মঙলান শাগৎহল্লিবা অদুসু মখোয়ননি, অমসুং মখোয়না মঙলানশিংবু ফিরেপতা ওন্থোক্নবা তাকপী-তম্বী”
“সরকারগী দোক্যুমেন্ত অসি মহৈরোয়শিংগী পুন্সিগী য়ুম্ফম ওইহন্নবা মওংদা নেস্নেল এজুকেস্নেল পোলিসী অসি চৎনহনবা মথৌ তাই”
“লৈবাক পুম্বদা ২০৪৭কী মঙলান শাগৎতবা মহৈরোয় অমত্তা লৈহল্লোইদবনি”
“দান্দী য়াত্রা অমসুং ভারত থাদোকউ ইহৌগী মরক্তা জাতি অসিদা ফাওখিবা থৌনা লিংজেল অদু অমুক হন্না ফাওহনবা মথৌ তাই”

কেন্দ্রগী মন্ত্রী-মন্দলগী ঐহাক্কী মরুপ ধর্মেন্দ্র জী, অন্নপুর্না দেবীজী অমসুং লৈবাক পুম্বগী ওজা পুম্নমক, নখোয়গী খুত্থাংদা ঙসি লৈবাক পুম্বদা লৈরিবা ওজাশিংগী ঐহাক্না ৱারী শাবা ফংজরি।

ঙসি লৈবাক পুম্বনা হান্নগী ভারতকী রাস্ত্রপতি অমসুং এজুকেতর দা. রাধাকৃষ্ণনজীগী মপোক কুমওন্না লাকপদা ইকাই খুম্নবা উৎচরি অমসুং হৌজিক ওইরিবা রাস্ত্রপতি অসিমক ওজা অমা ওইরম্বা অসি ঐখোয়গী লাইবক ফবনি। মহাক্কী ঙল্লিঙৈ পুন্সিদা মহাক্না ওজা অমা ওইনা থবক তৌরমখি, মসিসু ওরিশাগী মনুং হঞ্জিনবা মফমশিংদা ওইরমখি অমসুং মসিগী মতুংদগী মহাক্কী পুন্সিদা অফবা কয়া লাক্তুনা ঙসি অসিগুম্বা ওজা রাস্ত্রপতি অসিগী মখুৎমক্না নখোয়দা ইকাই খুম্নবা উৎলি, মসিমক নখোয়গী চাউথোকচনীংঙাই ওইবা মীকুপনি।

ঙসি লৈবাক অসিনা আজাদী কা অমৃত মহোৎসবকী অচৌবা মঙলানশিং থুংহনবা হৌরক্লিবা তানফম অসিদা সর্বপল্লী রাধাকৃষ্ণননা এজুকেসনগী লমদা তৌরম্বা থবকশিংনা ঐখোয় পুম্নমকপু ইথিল পীরি। থৌরম অসিদা ঐহাক্না নেস্নেল এৱার্দ ফংখিবা ওজা পুম্নমকপু নুংঙাইবা ফোঙদোকচরি, অসিগুম্বা এৱার্দশিং অসি রাজ্যগী থাক্তসু পীরি।

মরুপশিং,

হৌজিক ঐহাক্না ওজা কয়াগা ৱারী শাবা ফংজরি। মীপুম খুদিংমক্না তোঙান-তোঙানবা লোলশিং ঙাংই। তোঙান-তোঙানবা কাংলুপকী মীওইশিংনি। লোল খেন্নগনি, লমদম খেন্নগনি, সমস্যা খেন্নগনি অদুবু নখোয় পুম্নমক্তা করিগুম্বা মান্নবা অমদি য়াওগনি অমসুং মদুদি অদোমগী মহৈরোয়শিংগীদমক অদোম্না থবক, অদোম্না কত্থোকপা অসিনি, নখোয়গী মরক্তা মসিদি মান্নগনি। নখোয়না অফবা ওজা অমা হায়বা অসি করিনো উরে, অঙাং অমদা কৈদৌনুংদা পুক্নিং থৌগৎলোইদবা ৱা ঙাংদে। ওজাগী খ্বাইদগী অথোইবা গুন অসি পোজিতিবিতীনি। অঙাং অমনা ইবা-পাবদা ফনা খুমাং চাউশিল্লবদু মদু তৌগদবনি, নখোয়না ঙমগনি। য়েংঙু মহাক্না ঙম্লে, নঙসু ঙমগনি হায়না পুক্নিং থৌগৎকদবনি।

হায়বদি মহাক্না খঙবা ঙমদ্রবসু মসি উবা ঙম্বগী গুনশিং ওজাদা য়াওরি। মহাক্না মতম চুপ্পদা অফবা খক্তা ঙাংগদবনি। নেগেতিব ওইবা ৱা ঙাংদুনা মীগী পুক্নিং শোনথনবা ৱা ঙাংলোইদবনি। অমসুং ওজা অমগী মথৌদাং অসি মীওই অমদা মঙাল পীবনি অমসুং মঙলান শাগৎহল্লিবা অদুসু মখোয়ননি, অমসুং মখোয়না মঙলানশিংবু ফিরেপতা ওন্থোক্নবা তাকপী-তম্বী অমসুং মঙলানশিং অসি থুংহনবা ঙম্লবা মতমদা অমুক হন্না ফিরেপ অমা লৌই। নখোয়না অঙাং অমনা মঙলানশিংবু ৱাখলদা পুথোরকপা অমসুং ওজানা তাকপীখিবা লম্বেলদা মখা তানা মখোয়না তৌবা ঙম্বা অদু উৎপা উরম্লগনি। মরম অসিনা মঙাল শাগৎপদগী মঙফাওনবা ঙম্বগী অপুনবা খোঙচৎ অসি ওজানা মহৈরোয়শিংগী পুন্সিদা হুনখিবা আশাগী মঙলান অদুবু লমজিংখিবা মঙাল অদুনা ঙমহনখি। মসিনা শীংনবা অমসুং অমমম্বা কয়াগী মরক্তা মহাকপু লমজিংখি।

ঙসি লৈবাক অসিনা ২০৪৭তা ভারতনা করম্বা ফীভমদা লৈগনি হায়বগী মতাংদা ঙসিগী মহৈরোয়শিংগী মীরোলনা অনৌবা মঙলানশিং শাগৎপা অমসুং অনৌবা ফিরেপশিং লৌবগী তানফম অদুদা লেপ্পি, মখোয়না মসিগী লৈবাক লেপকনি। অমসুং মখোয়গী পুন্সি অসি নখোয়গী খুৎতা লৈ। হায়বদি ২০৪৭কীদমক লৈবাক অসিবু শেমগৎপগী থবক অসি ঙসি তিনবীরিবা ওজাশিংগী থৌদাংনি, মখোয়না মথংগী চহি ১০, চহি ২০দি থবক তৌখিগনি, ২০৪৭কী তুংলমচৎ অসি নখোয়গী খুৎতা লৈ।

অমসুং নখোয়না স্কুলদা থবক, নখোয়না ক্লাসরুমদা অঙাংশিংদা মহৈ তম্বীবা, সেলেবস নংহনবা অসি খক্তা নত্তে নখোয়না মখোয়গী পুন্সি শেম্বা, মখোয়গী পুন্সিগী খুত্থাংদা লৈবাক অমগী মঙলান শেমগৎপগী থবকসু য়াওরি। মশাগী ৱাখল পীকপা ওজাশিংনা মহাক্কী ৱাখলদা ১- দগী ৫ ফাওবগী ৱাখল খক্তা খল্লি, ঙসি পেরিয়দ মরি লৌরি, মসিদা অহোংবা লৈতে। মহাক্না তোলোপ লৌই, মথংগী তাং অমুক ঙাই অদুবু থবক অসি তৌবদা মহাক্না নুংঙাইবা পোক্তে, মসি পোৎলুম অমগুম্না ফাওই। অদুবু মহাক্না মঙলান অমা লৈরবদি মহাক্না মদু পোৎলুম ওইনা উরকলোই। মহাক্না খল্লি, ঐহাক্কী থবক অসিগা লোয়ননা ঐহাক্না লৈবাক অসিগীদমক চাউনা শরুক তমগনি। করিগুম্বা ঐহাক্না শান্নবুংদা শান্নরোয় অমা শেমগৎপা তারবদি ঐহাক্না মহাক্না মালেমগী মফম অমদা মচু অহুমগী ফিরাল পাইদুনা লেপ্পা উবা পাম্বগী মঙলান অমা লৈগনি…মদুদা নখোয়না নখোয়গী থবক অদু কয়াম মরু ওইবগে খঙবা ঙমগনি।

অমসুং মরম অসিনা ওজাশিংগী ৱাখলদা ক্লাসরুম খক্তা লৈ, মহাক্না পেরিয়দ লৌগনি, মরি, মঙা লৌগনি, ঐহাক্না নখোয়গী অৱাবশিং খঙই মরম অসিনা ঐহাক্না মসিগী পোৎলুম অসি কোকহন্নবা হায়রিবনি, করিগুম্বা নখোয়না অঙাংশিং, মখোয়গী পুন্সিগা লোয়ননা মরী ফরবদি অৱাবা লৈরোই।

অনিশুবদা ঐখোয়না অঙাংদা তাকপী-তম্বীবা, মখোয়দা লৌশিং পীবা তাই অদুবু মখোয়গী পুন্সি শেমগৎপা তাই। য়েংঙু পুন্সি অসি তোখাইনা লৈবা য়াদে। করিগুম্বা মহাক্না ক্লাসরুমদা অমা উবা, স্কুলগী কেম্পসতা অমা উবা, য়ুমদনা অমা উবা তারবদি অঙাংশিং অদু কনফ্লিক্ত অমসুং কন্ত্রাদিক্সন লৈগনি। ইমানা অমা হায় ওজানা অমা হায় অমসুং ক্লাসতা লৈরিবা অতোপ্পা মীওইশিংনা অতোপ্পা অমা হায় হায়না খনগনি। অঙাংশিংবু চয়েৎনবা অসিদগী কনবা হায়বা অসি ঐখোয়গী থৌদাংনি। মসিগীদমক ইঞ্জেক্সন লৈতে, ইঞ্জেক্সন অসি ঙসি কাপ্পু অৱাবা অদু কোক্কনি, মসি য়াবা নত্তে। অমসুং ওজাশিংগীদমক ইন্তিগ্রেতেদ এপ্রোচ অমা থম্বা য়াম্না মরু ওই।

মহৈরোয়শিংগী ইমুং-মনুং খঙবা, মখোয়গী ইমুং-মনুংগা উনবা, মখোয়না স্কুল হল্লক্লবা মতুংদা মখোয়না য়ুমদা করি তৌবা হংবা ওজা কয়া লৈবগে। অমসুং করিগুম্বদা য়েংঙু ইনাও নহাক্কী অঙাং অসি ঐহাক্কী ক্লাসতা য়াওই, মঙোন্দা মসিগী শক্তি য়াওই হায়না হায়বা কয়া য়াওবগে। করিগুম্বা নখোয়না য়ুমদা করি তৌবগে হায়না খজিক্তং য়েংশিনবা তারবদি য়াম্না কান্নগনি। ঐহাক্না ওজা অমা ওইনা অঙম্বা থাক্তা হোৎনগনি, মসিদা নখোয়না মতেং পাংশিনগদবনি।

মীওইশিং অদুদা মঙলানগী মরু হুল্লবা মতুংদা মখোয়না অদোমগী কো-ত্রেবেলর ওইরকই। য়ুমদসু স্কুলগী কলচর অদু ঙাক্না চৎলি। অদোম্না ক্লাসরুমদা মরু হুনখিবা মঙলানশিং অদু য়ুমদা লৈরাং অমা ওইনা পোমশাৎনগনি। অমসুং নখোয়না ৱাখল চরাংনবা মহৈরোয় খরসু উরমগন, নখোয়না ক্লাসতা চংলকপা মতমদা মখোয় হান্না উগনি মদুদা নখোয়না শাওনীংগনি।

অসিগুম্বা ফীভমদা অসিদা অতোপ্পা অঙাংশিংদা অরানবা ৱায়েল পীরোইদবনি….অপাম্বা পামদবা থমলোইদবনি। অফবা ওজা অমনা অঙাংশিংদা, মহৈরোয়শিংদা খেন্নবা থমলোইদবনি। মহাক্কী ওইনা পুম্নমক চপ মান্নগদবনি। মশাগী মচাশিং ক্লাসরুমদা য়াওবা ওজাশিং ঐহাক্না থেংনৈ। অদুবু ওজাশিং অদুনা মচাশিং অদুবু ক্লাসরুমদা য়াওরিবা অতোপ্পা মহৈরোয়শিংগা চপ মান্না লোইনৈ।

করিগুম্বা মীওই মরিদা হঙবা তারবদি, মহাক্কী মতম য়ৌরকপদা মঙোন্দা হঙবা মতমদা মঙোন্দা অদু তৌগদবনি হায়না মসি খুমগদবনি হায়বা য়াদে। মরমদি মহাক্না খঙই মদুদি মহাক্না অফবা মমা অমা, অফবা মপা অমা মথৌ তাই অদুবু মহাক্না অফবা ওজা অমসু মথৌ তাই। য়ুমদা মমা-মপাগী থৌদাং লৌরবসু ক্লাসরুমদদি ওজা-মহৈরোয়গী মরী ঙাক্না চৎকনি। মসিদা লনাইগী মরী অদু পুশিল্লোইদবনি।

মসি ওজাগী অচৌবা কত্থোকপা অমনি। নশাবু য়েংশিনজবা অমসুং মাইকৈ অসিদা থবক তৌরবা মতমদা ওইথোক্কনি। মরম অসিনা ঐখোয়গী এজুকেসন সিস্তেম অসিদা, ভারতকী চৎনবী অসিগী মতাংদা খক্তা নৈনদে। ঐখোয়না থবক কয়া তৌই… অমসুং ঙসি পুম্নমক অসি তেক্নোলোজীগী মতেংনা ওইথোকহল্লি। অমসুং তেক্নোলোজী অসিনা মরম ওইদুনা ঐখোয়গী খুঙ্গংগী য়াম্লবা ওজাশিংনা মখোয় মশাবু তেক্নোলোজীদা তাকপী-তম্বীরক্তবসু মখোয়না মসি হৈজিন্নবা হোৎনরি।

সরকার পাইরিবা মীওইশিংগী ৱাখলদা ওজা কয়া লৌগনি, মহৈরোয় কয়া তোকখ্রে, নুপীমচা এনরোল তৌব্রা হায়বা অসি য়েংশিল্লি অদুবু ওজা অমগী ৱাখলদদি মসিদা চাউনা খেন্নবা। অমসুং মসিনা মরম ওইদুনা ওজাশিংনা মখোয়গী থৌদাং মপুং ফানা পাঙথোকই।

হৌজিক ঐখোয়গী  নেস্নেল এজুকেসন পোলিসী লাক্লে, মসি য়াম্না থাগৎনরি, মসিদা অশোইবা লৈরোই হায়বদি ঐহাকআন হায়বা ঙমদে, কনানসু ঙমলোই। অদুবু মসিনা অচুম্বা মাইকৈদদি পুরি, ঐখোয়না লম্বেল অসিদা চৎমিন্নসি।

ঐখোয়া অরিবা হৈনবী অসি য়াওদুনা লাক্লি অমসুং নেস্নেল এজুকেসন পোলিসী অসি ঐখোয়না পাবা খক্তনা য়ারোই। মহাত্মা গান্ধীনা কনাগুম্বা অমনা হঙখি, করিগুম্বা অদোমগী ৱাখলদা চীংনবা পোক্লবা, সমস্যা লৈরবদি অদোম্না করি তৌবগে। মহাক্না খুমখি, ঐহাক্না ভাগবত গীতাদগী কান্নবা ফংখি। হায়বদি গীতা হঞ্জিন-হঞ্জিন পাবা অমসুং পাবা খুদিংগী অনৌবা ৱাহন্থোক অমা থেংনগনি অমসুং অদোমগী মাংদা মঙাল অমা লাক্কনি।

নেস্নেল এজুকেসন পোলিসী অসিনা এজুকেসনগী লমদা লৈরিবা মীওইশিংগী সমস্যা খুদিংমক্কী সোল্যুসন পীরি, তরারক, ১২রক, ১৫রক পাবদা মদুগী সোল্যুসন পুথোকপা ঙমগনি। অসুম্না ঐখোয়না হোৎনবা তাই, করিগুম্বা ঐখোয়না খোঙথাং অসি লৌখৎপা তারবদি ঐখোয়গী লৈবাক্কী ওজাশিং অসিনা নেস্নেল এজুকেসন পোলিসী শেম্বদা অচৌবা থৌদাং লৌখি। মসিদা ওজা লাখ কয়ানা শরুক তমখি।

অহানবা ওইনা লৈবাক অসিদা অচৌবা শাফু অমা লাক্লি। দোক্যুমেন্ত অসি মহৈরোয়শিংগী পুন্সিগী য়ুম্ফম ওইহন্নবা মওংদা নেস্নেল এজুকেস্নেল পোলিসী অসি চৎনবা মথৌ তাই। ওগস্ত ১৫গী ৭৫শুবা নীংতম নুমিৎতা ঐহাক্না পীখিবা ৱারোল খঙবীরমগনি। ঐহাক্না ২০৪৭কী ৱাখল খল্লগা হায়খিবনি। অমসুং মদুদা ঐহাক্না পঞ্চ প্রনগী মরমদা খন্নখি। ঐখোয়গী ক্লাসরুমদা মসিগী পঞ্চ প্রন খনবা য়ারোইদ্রা? এসেমব্লী তৌবা মতমদা ঐখোয়না মথং-মথং ওজা অমদি মহৈরোয়শিংদা অহানবা ৱাশক ঙাংহনগদবনি। নীংথৌকাবদা অনিশুবা ৱাশক, য়ুমশকৈশদা অহুমশুবা, ইরাইদা মঙা শুবা অমসুং মথং মথং ওইনা অমুক মথংগী চয়োলদা ঙাংহনগদবনি। চহি চোপ্পদা মসিগী ৱাহন্থোক খঙহন্নবা, করি তৌগদগে, ৱাশক মঙা অসি ঙাক্নবা হোৎনগদবনি।

মতৌ অসুম্না করিগুম্বা ঐখোয়না ঙমজরবদি ৱাশক মঙা অসি মাংদা পুখৎনবা ঐখোয়না হোৎনবা তাই হায়না ঐহাক্না খল্লি। অঙাংশিং অসিদা ৱাশক মঙা অসি করম্না য়ৌহনগনি, মখোয়গী পুন্সিদা করম্না য়াওহনগনি, মখোয়বু করম্না শম্নহনগনি।

অনিশুবদা ২০৪৭কী মঙলান শাগৎতবা লৈবাক পুম্বদা মহৈরোয় অমত্তা লৈহল্লোইদবনি। ২০৪৭তা নখোয় চহি কয়া শুগনি। নখোয়দা চহি কয়া লৈরি হোৎলু, মখোয়গীদমক নখোয়না করি তৌগনি অমসুং লৈবাক্কীদমক চহি খরা অসিদা করি তৌগনি খনবীয়ু। ২০৪৭কী মমাংদা চহি কয়া লৈরি য়েংবী, থা কয়া, নুমিৎ কয়া, পুং কয়া লৈরি য়েংবীয়ু।

করিগুম্বা অঙাংশিং অসিগী ৱাখল্লোন্দা মসি পোকহল্লবনি অনৌবা থৌনা লিংজেলগা লোয়ননা অঙাংশিং অসি মাংদা চংশিনগনি। অমসুং মালেম অসিদা অচৌবা মঙলান মঙবা মীওইশিং, অচৌবা ফিরেপ লৌবা মীওইশিংনা মাংদা চংশিন্নবা শেম শাদুনা লৈ।

১৯৪৭কী মমাংদা দান্দী য়াত্রা – ১৯৩০ অমসুং ১৯৪২দা ব্রিতিশনা ভারত থাদোক্না হৌখিবা ইহৌগী মতম, ১৯৩০ অমসুং ১৯৪২গী মরক্তা চহি ১২ অসিদা জাতি অসিদা ফাওখিবা থৌনা লিংজেল অদু অমুক হন্না ফাওহনবা মথৌ তাই।

অমসুং ঐহাক্না ঐখোয়গী ওজাশিংদা, এজুকেসনগী লমদা হেন্না থাজবা থম্মি। ঐহাক্না খুঙ্গং অমদগী খুঙ্গং অমদা মঙলানশিং অসি থুংহন্নবা অমসুং খোলাউ অসি য়ৌহন্নবা হোৎনবদা মাইপাক্কনি হায়না খল্লি। লৈবাক অসিনা লেপ্পা পামদে। হৌজিক য়েংবীয়ু নুমিৎ নিনিগী মমাংদা - চহি ২৫০ মীখা পোলহনখিবা লৈবাক অদুবু নমথুবা ঙম্বগী নুংঙাইবা অসিনা ৬শুবদা লৈরম্বদগী ৫শুবা মালেমগী খ্বাইদগী চাউবা ইকনোমী ওইরকপা ঙমহল্লিবা স্তেতিস্তিক্সতা হেনগৎলকপগী নুংঙাইবদগী হেল্লি। ঙসিগী মালেম অসিদা ভারতনা অনৌবা পন্দুপশিং য়ৌবা ঙমহল্লিবা তিরঙ্গাগী থৌনানা ঙমহনবনি।

ওগস্ত ১৫গী ত্রিরঙ্গাগী ইহৌগী মতমদা মশিং ৫ অসি য়ৌবা ঙম্লি অমসুং মসিনা মরম ওইদুনা তিরঙ্গা অসি হেন্না ৱাংনা পাইরি। মসিগী থৌনা অসি য়াম্না মথৌ তাই অমসুং ১৯৩০দগী ১৯৪২গী মতমদা লৈবাক অসিদা ফাওখিবা থৌনা অদুগা লোয়ননা লৈবাক্কীদমক হিংবা, অৱাবা খাংবা অমসুং থৱায় থাবগী চপ মান্নবা থৌনা লিংজেল অদু মীপুম খুদিংমক্তা নৌহৌনা পোকহন্নবা মথৌ তাই।

ঐহাক্কী লৈবাক অসি ঐখোয়না কৈদৌনুংদা শোত্থনা লৈহল্লোই। ঐখোয়না চহি লিশিং কয়া মীখা পোল্লম্বগী য়োৎলিং অদু থৎদৎখি অমসুং হৌজিক ঐখোয়না তুং হনবা তৌররোই। ঐখোয়না মাংদা খক্তা চংশিনগনি। করিগুম্বা মসিগী থৌনা লিংজেল অসি পোকহন্নবা ঐখোয়গী ওজাশিংনা হোৎনবা তারবদি মসিগী শক্তি শরুক কয়া হেনগৎলক্লগনি।

থবক কয়া তৌদুনা এৱার্দশিং ফংখ্রবশিংবু ঐহাক্না অমুক হন্না থাগৎপা ফোঙদোকচরি, এৱার্দশিং ফংবা অসিনা থবক হেন্না হাপ্লে। থবক তৌবা মীওই অদুদা থবক পীবা অমসুং থবক তৌদবদা থবক পীদবা হায়বা অসি মহৌশানা তাবনি। অমসুং করিগুম্বা মহাক্না থৌদাং লৌরবদি মদু থুংহনগদবনি হায়বা অসি ঐহাক্না ওজাশিংদা থম্লিবা থাজবনি। মরম অসিনা ঐহাক্না ময়ামদা অমুক হন্না য়াইফ-পাউজেল পীজরি।

হন্না-হন্না থাগৎচরি!

Explore More
প্রধান মন্ত্রীনা শ্রী রাম জন্মভুমি মন্দির দ্বাজরোহন উৎসবতা পীখিবা ৱারোলগী মৈতৈলোন্দা হন্দোকপা

Popular Speeches

প্রধান মন্ত্রীনা শ্রী রাম জন্মভুমি মন্দির দ্বাজরোহন উৎসবতা পীখিবা ৱারোলগী মৈতৈলোন্দা হন্দোকপা
India’s manufacturing push: Govt identifies 100 products for Made-In-India boost

Media Coverage

India’s manufacturing push: Govt identifies 100 products for Made-In-India boost
NM on the go

Nm on the go

Always be the first to hear from the PM. Get the App Now!
...
Visit of Prime Minister to UAE, Netherlands, Sweden, Norway, and Italy (May 15 - 20, 2026)
May 11, 2026

Prime Minister Shri Narendra Modi will pay an official visit to the United Arab Emirates on May 15, 2026, where he will meet the President of the UAE, His Highness Sheikh Mohamed bin Zayed Al Nahyan. The two leaders will have the opportunity to exchange views on bilateral issues, in particular energy cooperation, as well as regional and international issues of mutual interest. They will also discuss ways to advance the bilateral Comprehensive Strategic Partnership underpinned by strong political, cultural, economic and people-to-people links. The visit will serve to promote the significant trade and investment linkages between the two countries. The UAE is India’s third largest trade partner and its seventh largest source of investment cumulatively over the past 25 years. With the UAE hosting over 4.5 million - strong Indian community, the visit will also be an opportunity to discuss their welfare.

For the second leg of his visit, at the invitation of the Prime Minister of the Netherlands, H.E. Mr. Rob Jetten, Prime Minister Modi will pay an official visit to the Netherlands from May 15-17, 2026. This will be Prime Minister’s second visit to the Netherlands after his previous visit in 2017. During the visit, Prime Minister will call on Their Majesties King Willem-Alexander and Queen Máxima, and hold talks with Prime Minister Rob Jetten. Prime Minister’s visit will build on the momentum of high-level engagements and close cooperation spanning diverse sectors, including defence, security, innovation, green hydrogen, semiconductors and a Strategic Partnership on Water. Prime Minister’s visit early in the tenure of the new Government will provide an opportunity to further deepen and expand the multifaceted partnership. Netherlands is one of India's largest trade destinations in Europe, with bilateral trade worth USD 27.8 billion (2024-25); and India's 4th largest investor with cumulative FDI of USD 55.6 billion.

For the third leg of the visit, at the invitation of the Prime Minister of the Kingdom of Sweden, H.E. Mr. Ulf Kristersson, Prime Minister will travel on 17-18 May 2026 to Gothenburg, Sweden. Prime Minister had earlier visited Sweden in 2018 for the first-ever India-Nordic Summit. PM Modi will hold bilateral talks with PM Kristersson to review the entire gamut of bilateral relations and explore new avenues of cooperation to enhance bilateral trade, which has reached USD 7.75 billion (2025), and Swedish FDI into India which has reached USD 2.825 billion (2000 – 2025), as well as collaboration in green transition, AI, emerging technologies, startups, resilient supply chains, defence, space, climate action and people-to-people ties. The two Prime Ministers will also address the European Round Table for Industry, a leading pan-European business leaders forum, along with H.E. Ms. Ursula von der Leyen, President of the European Commission.

In the fourth leg of his visit, Prime Minister will pay an official visit to Norway from 18 - 19 May 2026 for the 3rd India-Nordic Summit and bilateral engagements. This will be the first visit of Prime Minister Modi to Norway, and will mark the first Prime Ministerial visit from India to Norway in 43 years. Prime Minister will call on with Their Majesties King Harald V and Queen Sonja, and hold bilateral talks with Prime Minister H.E. Mr. Jonas Gahr Støre. Prime Minister will also address the India-Norway Business and Research Summit along with the Norwegian Prime Minister. The visit will provide an opportunity to review the progress made in India-Norway relations and explore avenues to further strengthen them, with a focus on trade and investment, capitalizing on the India – EFTA Trade and Economic Partnership Agreement, as well as on clean & green tech and blue economy. The visit will also be an opportunity to induce momentum in bilateral trade worth around USD 2.73 billion (2024), and investments by Norway’s Government Pension Fund (GPFG) of close to USD 28 billion in the Indian capital market.

The 3rd India-Nordic Summit will take place in Oslo on 19 May 2026. Prime Minister Shri Narendra Modi will be joined by the Prime Minister of Norway, H.E. Mr. Jonas Gahr Støre; Prime Minister of Denmark, H.E. Ms. Mette Frederiksen; Prime Minister of Finland, H.E. Mr. Petteri Orpo; Prime Minister of Iceland, Ms. Kristrún Frostadóttir; and Prime Minister of Sweden, Mr. Ulf Kristersson for the Summit. The Summit will build upon the two previous Summits held in Stockholm in April 2018 and in Copenhagen in May 2022, and will impart a more strategic dimension to India’s relationship with the Nordic countries, especially in technology and innovation; green transition and renewable energy; sustainability; blue economy; defence; space and the Arctic. The visit will also provide an impetus to India’s bilateral trade (USD 19 billion in 2024) and investment ties with Nordic countries as well as help build resilient supply chains following the India-EU FTA and India-EFTA TEPA.

In the final leg of his visit, at the invitation of Prime Minister of the Italian Republic, H.E. Ms. Giorgia Meloni, Prime Minister will undertake an official visit to Italy from 19–20 May 2026. Prime Minister had last visited Italy in June 2024 for the G7 Summit. During the visit, he will call on the President of the Italian Republic, H.E. Mr. Sergio Mattarella and hold talks with Prime Minister Meloni. The visit takes place in the backdrop of a strong momentum in bilateral ties with both sides proactively implementing the Joint Strategic Action Plan 2025-2029, a comprehensive road map for cooperation in various sectors including in bilateral trade which reached USD 16.77 in 2025; boosting investment, which has recorded a cumulative FDI of USD 3.66 billion (April 2000-September 2025); defence and security; clean energy; innovation; science and technology; and people - to - people ties.

Prime Minister’s upcoming visit will further deepen India’s partnership with Europe across sectors, particularly trade and investment ties in light of the recently concluded India-EU FTA.